Megjelent a New Climate Economy projekt új tanulmánya Seizing the Global Opportunity címen. Az június 7-én közzétett, 2015-ös jelentés azt vizsgálja, hogy miként segítheti a különféle partnerek összefogása a gazdasági növekedést támogató klímavédelmi intézkedések hatását. Nemzetközi példákkal mutatja be, hogy a kormányzat, a befektetők, az üzleti szektor, a regionális együttműködések, valamint a városok és a települések összefogása ezen a területen, a klímapolitikai célokkal összhangban hogyan segíthet fokozni a technológiai váltást, a piaci lehetőségek növelését, a költségcsökkentést, a jó megoldások terjedését, a növelni a finanszírozási lehetőségeket és ezáltal a gazdaság versenyképességét.

A jelentés bemutatja azokat a jelenlegi világtrendeket, amelyek lendületet adnak az  új klímagazdaságra való áttéréshez. Felsorolja azt a 10 kulcsterületet, ahol az intézkedések révén egyszerre valósítható meg a gazdaság növekedés fenntartása és az  üvegházhatású gázok ENSZ által megcélzott kibocsátási céljának 96%-os elérése 2030-ra - annak érdekében, hogy elkerülhessük a veszélyes mértékű klímaváltozást. Mindebben pedig a multilaterális és szektorközi partneri együttműködések fontos katalizátor szerepet láthatnak el.

A jelentés megállapításai alátámasztják a decemberi párizsi ENSZ-klímatárgyalásokon elérendő globális megállapodás fontosságát és rávilágítanak arra, hogy minden ország tehet ambíciózusabb kötelezettségvállalást az üvegházhatású gázok kibocsátásának megcélzott csökkentése érdekében, hiszen a bemutatott intézkedések és ajánlások egyszerre szolgálják mind a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépést, mind pedig gazdaság fejlődését.

A jelentés vezetői összefoglalója ide kattintva tölthető le. (pdf, 672 kb)

Az egész jelentés ide kattintva olvasható. (pdf, 5,38 Mb)

A projekt honlapja számos háttérelemzéssel a http://newclimateeconomy.report/ honlapon érhető el.

A klímaváltozás elleni küzdelem és a gazdasági növekedés összehangolását célzó, lehetséges intézkedésekről folytatott egyeztetéseket – a Magyar Közgazdasági Társaság és a Brit Nagykövetség meghívására – Sandrine Dixson-Decléve, a Wales-i herceg kezdeményezésére megalakult, klímaváltozás ellen küzdő üzleti csoport európai igazgatója, a klímaváltozás elleni küzdelem iránt elkötelezett EU-s minisztereket és üzleti vezetőket tömörítő Zöld Növekedési Platform főtitkára, a Cambridge-i Egyetem Fenntartható Üzleti Vezetés Intézete európai irodájának vezetője június 17-én – a Nemzetközi Klíma Akciónapon – Budapesten.

Sandrine Dixson-Decléve az egynapos látogatás során találkozott Körösi Csabával, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóságért felelős igazgatójával, majd az MKT és a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád meghívására a Parlamentben munkaebéden vett részt Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár, Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár, Vonnák Balázs, az MNB pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatója, valamint Hegedüs Éva, az MKT főtitkára, a Gránit Bank Zrt. alelnök-vezérigazgatója társaságában. A látogatás zárásaként a zöld növekedést támogató EU-s miniszteri csoport főtitkára a Magyar Bankszövetség elnökségének tagjaival egyeztetett.

Adam Kettle-Williams brit nagykövet-helyettes, Banai Péter Benő, Hegedüs Éva, Kovács Árpád,
Sandine Dixson-Decléve, Orbán Gábor és Vonnák Balázs

A látogatás előzménye az volt, hogy az év végi, párizsi ENSZ-klímacsúcsra történő felkészülés jegyében, Új klímagazdaság címmel egy rangos nemzetközi konferenciát szervezett a Brit, a Francia és a Német Nagykövetséggel karöltve a Magyar Közgazdasági Társaság 2015 februárjában Budapesten. A februári konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a válságból kilábaló és a gazdasági növekedés útjára lépő magyar gazdaság számára fontos kérdés, hogy a gazdaság- és környezetpolitikai célokat összehangolja, azaz a környezetpolitikai célok megvalósítása erősítse a gazdasági növekedést. A szakértők úgy látják: a klímaváltozás elleni küzdelem globális kihívás, amire világszinten egyre nagyobb iparág épül. Ez pedig a magyar gazdaság – és hitelezői oldalról természetesen a magyar pénzügyi szektor – számára is komoly üzleti lehetőségeket kínálhat.

Sandrine Dixson-Decléve látogatásának a közelgő, párizsi klímacsúcs mellett külön aktualitást adott, hogy a Zöld Növekedési Platform a közelmúltban tette közzé Hogyan finanszírozzuk az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést című jelentését. Ez a tanulmány elsősorban a pénzügyi szektor szerepével foglalkozik, ajánlásokat fogalmaz meg az intézményi befektetők, a pénzügyi felügyeletek és az állami pénzintézetek felé, kiemeli a zöld beruházások különböző szereplői közötti jobb kockázatmegosztás fontosságát, rámutat a zöld beruházási projektek előtt álló akadályokra mind a tervezési-engedélyezési, mind pedig közbeszerzések terén, valamint rámutat arra is, hogy milyen lehetőségek rejlenek abban, hogy a megtakarításokat e zöld projektek felé ösztönözzék az illetékesek. A tanulmány természetesen a szakpolitikai döntéshozók felelősségét is aláhúzza, hiszen a szabályozási környezet döntő hatással bír a zöld beruházási döntésekre.

A Magyar Közgazdasági Társaság a zöld gazdaság témakörét külön szekcióülésen tárgyalja a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves rendezvényén, az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen, 2015. szeptember 4-én a Miskolci Egyetemen.

Minden államnak lehetősége van arra, hogy egyszerre állítsa növekedési pályára a gazdaságát és mérsékelje a klímaváltozás veszélyeit, függetlenül az adott állam fejlettségi szintjétől. A gazdasági növekedés és a klímaváltozás elleni küzdelem megfelelő összehangolásához az energiahatékonyság növelésére, az alacsony szén-dioxid kibocsátású infrastruktúrák és környezetkímélő technológiák támogatására, valamint az innováció elősegítésére van szükség.

Ez a végkövetkeztetése annak a jelentésnek, amelyet 2014 szeptemberében tett közzé egy hét ország kezdeményezésére alakult, kormányfőkből, pénzügyminiszterekből, vezető közgazdászokból, valamint a gazdasági és pénzügyi világ meghatározó szereplőiből álló nemzetközi bizottság. A Better Economy, Better Climate jelentés nemzetközi konzultációjához kapcsolódva, Új klímagazdaság címmel szervezett konferenciát a Brit, a Francia és a Német Nagykövetség, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság 2015. február 25-én, Budapesten. A rendezvényen a klímaváltozás elleni küzdelem meghatározó nemzetközi szakemberei tartottak előadást, többek között Pásztor János, az ENSZ klímaügyekért felelős főtitkár-helyettese, Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója, Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára és Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója is.

A konferencia plenáris előadói, illetve három panelbeszélgetésének szakértői egyetértettek abban, hogy a válságból kilábaló és a gazdasági növekedés útjára lépő magyar gazdaság számára fontos kérdés, hogy a gazdaság- és környezetpolitikai célokat összehangolja, azaz a környezetpolitikai célok megvalósítása ne gátolja a gazdasági növekedést. A szakértők úgy látják: a klímaváltozás elleni küzdelem globális kihívás, amire világszinten egyre nagyobb iparág épül. Ez a magyar gazdaság számára is komoly üzleti lehetőségeket kínálhat.

A konferencián elhangzott az is, hogy az Európai Unióban a klímaváltozás elleni küzdelemre a tagállamokat uniós jogszabályok kötelezik, melyek értelmében Magyarországnak már 2020-ra is több kötelezettségnek kell megfelelnie. Ehhez a kormányzatnak már a közeljövőben számos intézkedést szükséges megtennie. A magyar gazdaság szempontjából pedig fontos lenne, hogy ezek az intézkedések a klímapolitikai célok teljesítése mellett a magyar gazdaság növekedéséhez is hozzájáruljanak. Az uniós kötelezettségek teljesítése során célszerű a legjobb európai és nemzetközi gyakorlatokat ötvözni a hazai gondolatokkal és elképzelésekkel – a szervezők reményei szerint ehhez is nagyban hozzájárult a szerdai konferencia.

A konferencia tanulságait tartalmazó összefoglalót – amely ide kattintva, pdf formában letölthető – a szervezők április elején elküldték a tanulmányt jegyző nemzetközi szerzőgárdának.